A részvény a részvénytársaság által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapír. A részvénytársaság egy olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű alaptőkével rendelkezik, amely alaptőke a részvény névértékének és a kibocsátott darabszámnak a szorzatával egyenlő. A részvényes, azaz a részvény tulajdonosának kötelezettsége csak a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására terjed ki, és – főszabály szerint – nem felel a részvénytársaság kötelezettségeiért. A részvénytársaság fő szabályozó dokumentuma az alapszabály.
A részvénytársaság a kibocsátott részvények forgalomképessége szempontjából kétféleképpen működhet: zártkörűen vagy nyilvánosan. Nyilvános a részvénytársaság, ha annak részvényeit tőzsdére bevezették. Zártkörű a részvénytársaság, ha annak részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére.
A részvényes tagsági jogainak megfelelően a részvény feljogosítja a részvény tulajdonosát a vonatkozó jogszabályok és a társaság alapszabálya alapján a társaság közgyűlésén való részvételre és a társaság nyereségéből való részesedésre osztalék formájában. A részvényesnek továbbá joga van felszólalni a részvénytársaság közgyűlésén és szavazni a napirendre került kérdésekről. A részvényes a részvényesi jogok gyakorlására a társasággal szemben a részvény vagy letéti, illetve tulajdonosi igazolás alapján, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult.
A részvényes vagyoni jogai az osztalékjog és a likvidációs hányadhoz való jog. A részvényest osztalékjoga alapján a részvénytársaság felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. A likvidációs hányadhoz való jog pedig a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén az egyéb jogosultak kielégítését követően megmaradt, felosztható vagyon arányos részére jogosítja fel a részvényest.
A részvény fajtái szerint lehet törzs, elsőbbségi, dolgozói, kamatozó vagy visszaváltható részvény. A törzsrészvény olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába. Az elsőbbségi részvény más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít: ilyen előny lehet az osztalékelsőbbség, a likvidációs hányadhoz kötődő elsőbbség, a szavazatelsőbbség, vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbség, illetve az elővásárlási jog, továbbá ezek kombinációja. A dolgozói részvény a részvénytársaság munkavállalói részére ingyenesen vagy az alapszabályban meghatározott kedvezményes áron kibocsátott részvény. A kamatozó részvény tulajdonosát a részvény névértéke után az adózott eredményből az alapszabályban rögzített mértékű kamat is megilleti. A visszaváltható részvény alapján a részvényre vonatkozóan a részvénytársaságot vételi jog és/vagy a részvényest eladási jog illeti meg.
A részvény megjelenési formái szerint lehet dematerializált és nyomdai úton előállított értékpapír.
A részvénytársaság a részvényesekről részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek darabszámát és tulajdoni részesedésének mértékét. A részvényes a részvényből fakadó jogait a részvénytársaság vonatkozásában csak akkor gyakorolhatja, ha a részvénykönyvbe bejegyezték, és rendelkezik a részvénnyel vagy a letéti, illetve tulajdonosi igazolással.
A részvényes számára a részvény két formában – osztalék és árfolyamnyereség útján – biztosíthat jövedelmet, hozamot. Az osztalék a részvénytársaság által megtermelt adózott eredmény azon hányada, amelyet a közgyűlés döntése alapján a részvényesek számára kifizetnek. Az árfolyamnyereség a részvény eladási és vételi árfolyamának pozitív különbözete, illetve negatív különbözet esetén árfolyamveszteség.
A nyilvános részvénytársaság részvényeivel a tőzsdén, azaz szabályozott piacon kereskednek. A tőzsde olyan nyilvános, központosított és szervezett piac, ahol a részvényekkel meghatározott időben meghatározott személyeknek, tőzsdetagoknak lehet kereskedni szigorú eljárási szabályok szerint. A tőzsdén kívüli kereskedés kevésbé szabályozott.
A részvények árfolyama a piaci – tőzsdei és tőzsdén kívüli – kereslet-kínálat függvényében alakul. A részvénybefektetések hozama összességében hosszabb távon meghaladhatja a kötvénybefektetések hozamát, ugyanakkor a részvényárfolyamokat sokkal nagyobb volatilitás jellemzi, azaz a részvények árfolyama erősen ingadozhat. Ennek megfelelően a részvények magasabb várható hozama magasabb kockázatot implikál, így részvénybefektetés esetén az is előfordulhat, hogy a befektető az adott részvénybe befektetett tőkéjének egészét elveszíti.