A pénzügyi szervezetek által végzett tevékenységek Magyarországon felügyeleti engedélyhez vagy bejelentéshez kötöttek. A pénzügyi szervezetek felett az MNB felügyeletet gyakorol, ami elsősorban e szervezetek ügyfeleinek védelmét szolgálja.
Azon szolgáltatók (cégek, illetve természetes személyek), amelyek nem szerepelnek az MNB nyilvántartásában, nem jogosultak az MNB engedélyéhez, vagy bejelentéshez kötött tevékenységek végzésére. Ezen szolgátatók közül azokat, akik eddig bármilyen módon az MNB látókörébe kerültek az alábbi adatbázis tartalmazza (Piacfelügyeleti figyelmeztetések).
A jogosulatlan tevékenységek tipikus jellemzői a következők:
- rövid futamidő alatt kimagasló hozam ígérete általában tőkegaranciával;
- nagyszámú közvetítő alkalmazása a piaci gyakorlatot meghaladó jutalékkal;
- sikeres cégek ismertető jeleinek felhasználása, klónozása;
- agresszív reklámkampány használata;
- helyi engedélyük hiányát határon átnyúló tevékenységként állítják be.
A fenti megtévesztő módon működő és a lakosság átlagos kockázati érzékenységét jelentősen meghaladó kockázatú befektetési, illetve pénzügyi szolgáltatások és termékek a befektetések biztonságára nézve komoly kockázatot hordoznak, hosszú távon rombolják a hazai pénz- és tőkepiacba vetett befektetői bizalmat. A jogosulatlan szolgáltatók tevékenységüket elsősorban a fogyasztók általános pénzügyi ismeretei és pénzügyi-befektetési területen való tájékozottságuk hiányának kihasználására, valamint a fogyasztói érdekek erőteljes csorbítására alapozzák. Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a nyilvántartásában nem szereplő személyektől érkező ajánlatokkal kapcsolatban célszerű fokozott körültekintéssel eljárni. Ezek az intézmények nem tagjai az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) vagy a Befektető-védelmi Alapnak (BEVA), ezért ügyfeleik kártalanítási igénnyel ezeknél az alapoknál nem léphetnek fel. Sok esetben e cégek székhelye külföldön van, így egy esetleges jogvita eldöntése is csak külföldi fórum előtt lehetséges.